Az Ön kályháját, kandallóját ki építette? 

A problémákat tekintve nem nagyon van különbség régebben és mostanában épített kályha között. Földrajzilag a hibák alapján igen jól behatárolható területek vannak-ez főleg a régebbi építéseknél jellemző,mivel nem országosan, hanem inkább helyben dolgoztak a mesterek és "mesterek".

Kezdjük az alappal. Régen gyakran közvetlenül a parkettára építették a kályhát (pesti,belvárosi lakásokban igen jellemző). Ennek következményei az elferdült, megdőlt kályhák. Láttam olyat, ami a szoba  közepe felé annyira behajolt, hogy a bekötőcső már kijött a kéményből. Még szerencsétlenebb volt az a kályha ahol a talpazatnál a tűztér alja átégett az évek alatt (már rég át kellett volna rakni) és az alatta lévő parketta elkezdett beszenesedni. Nem tartózkodtak otthon, mikor a helyzet odáig fajult, hogy hatalmas füst keletkezett. A kiérkező tűzoltók oltás gyanánt elárasztották nem csak a füstölő lakást de a szomszédokét is. Tanulság: éghető anyagra, parkettára kályhát ne építsünk. Átrakásnál ellenőrizzük hogy kályhánkat így építették-e, amennyiben szükséges a parkettát vágjuk ki és betonozzunk alá.   

Egyik nagy visszatérő kedvencünk a SÓS-VÍZÜVEGES agyaghabarcs. Mai napig előszeretettel használják azon szakemberek, akikben biztosak lehetünk, hogy saját munkájának bontását, átrakását garantáltan nem fogják vállalni. Hogy miért? Normál esetben az agyaghabarcs se sót se vízüveget nem tartalmaz. Ezek az anyagok nagyon keménnyé teszik a habarcsot, úgy rákötnek a csempére, hogy annak sérülésmentes bontása nagyon hosszadalmasan, vagy egyáltalán nem oldható meg. Ezt ránézésre, előre, nem nagyon lehet megállapítani, csak a bontás elkezdésekor gondolunk szeretettel az építőre. 

A másik anyagreformer csoportot csak "Malterman"-nek hívom. Előző vagy jelenlegi életében valószínűleg kőműves volt. Az ő receptjük a következő: egy kis homok, egy kis mész...persze a cement is elengedhetetlen, számunkra ez jó, mert az anyag nekünk árulkodik. A mész a hőtől elveszti a kötését, a továbbiakat el tudjuk képzelni.

Lépjünk tovább a speciális habarcsokon, van ennél még érdekesebb rész is, például a tűzterek. Valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva, elfelejtenek samott téglát használni. Helyette sima kisméretű téglával alakítják ki a kályha tűzterét. A következő fokozat: kisméretű tégla,azon 2 cm vastagságú samott téglával képezi a tűzteret,  a spórolás ebben az esetben is a minőség rovására megy. Az alapvető minimum hogy az egész tűztér samott téglából épüljön,és a fedlap és az összes terelő is samott legyen-van, ahol helytelenül cseréppel váltják ki, ezen nem szabad takarékoskodni.

A füstjáratok. Van, akinek ez a fogalom is új, és meglepődik, hogy a kályhában járatok vannak. Nem csak egy csempefal amin belül ég a tűz.  Néha mi is meglepődünk, olyan járatmegoldásokkal találkozunk. Például az általunk csak "féregjáratnak" nevezett csoda, mely a feketelyukhoz hasonló talány, senki sem tudja,hova vezet...sajnos a füst sem talál ki rajta. Életem legviccesebb füstjáratával a múlt hónapban találkoztam, egy 15 éve épített (azóta sem használt) egyszerű 5 járatú kályhánál fűtött padka kialakítása volt a cél. A hamuzóajtó valamiért kicsit alacsonyabbra került (biztos így jött ki), aminek következményeképp kályhásunk bányászüzemmódba  kapcsolt, és a lábazat alatti betonban, véséssel alakította ki a füstjáratot-kemény munka lehetett.  A járat kiépítésekor nem célszerű improvizálni, vagy tervezze meg előre, vagy kellő tapasztalattal rendelkezzen a szakember. Mindig részesítsük előnyben az olyan járatokat, amik később könnyen tisztíthatóak, nem kell az egész kályhát visszabontani.

Kályhacsempék bélelése. Itt nagy változatosság nincs, vagy raknak vagy nem. Természetesen mindenhova kéne rakni.

Csempék közti drótozások esetében gyakran láttam olyat, hogy teljesen hiányoztak, vagy csak a sarkoknál volt drótozás, pedig mindenhova kell.

A kályhák fedésénél gondolni kell arra,hogy amennyiben bármi baj történne (robbanás), a fedést meg tudja emelni,és ne elöl repessze szét a csempéket. Sok esetben 5-6 réteg cseréppel, téglával fedik, járólappal burkolják.

Térjünk ki a füstelvezetésre is. Előfordul,hogy a kémény állapota nem teszi lehetővé kályha építését. A régieknél a fő probléma,hogy elhanyagoltan hagyják őket, rengeteg rossz kémény van, mely felújításra szorul,ezt is bízzuk szakemberre. Nem csak régi kémény lehet használhatatlan, új építésnél is találkoztunk hajmeresztő, tűz- élet- és balesetveszélyes kivitelezéssel. Ennek bizarr történetével és a kandallókkal, kemencékkel a következő részben foglalkozunk.